Jelnyelvi tolmácsolás jogi területen

Jelnyelvi tolmácsolás jogi területen

Jelnyelvi tolmácsokra szükség lehet jogi területeken, így például bíróságon, rendőrségen vagy ügyvédi irodában. A jelnyelvi tolmácsokra szakmai magatartási kódex vonatkozik. A tolmács feladata az, hogy nyelvi és kulturális szempontból egyaránt hűen közvetítse egy másik nyelven az elhangzott vagy jelnyelven közölt információkat. Titoktartás köti, tehát a munkája során tudomására jutott információkat bizalmasan kell kezelnie.

A jelnyelvi tolmácsnak megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie ahhoz, hogy jogi területen dolgozhasson. A megfelelően képzett jelnyelvi tolmácsok neve szerepel az egyes országok jogi tolmácsokról vezetett nyilvántartásában, vagy más hasonló országos tolmácsnyilvántartásban.

Sok ország jogszabályban írja elő, hogy a jelnyelvet használó siket, nagyothalló és siketvak személyeknek a a büntetőeljárás során joguk van szakképzett, hivatásos jelnyelvi tolmácsot igénybe venni. Ezen túlmenően a 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv az Európai Unió országai számára közös minimumszabályokat állapít meg a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról büntetőeljárások, valamint az európai elfogatóparancs végrehajtására vonatkozó eljárások során.

Az Európai Bizottság által finanszírozott JUSTISIGNS[1] projekt megállapítja a következőket:

A törvény alkalmazása során a szociálpolitika modelljeire, a többségi kulturális magatartás és az erkölcsök ismeretére, továbbá a közös nyelvvel és a jogi előzményekkel kapcsolatos feltételezéseinkre hagyatkozunk. E modellek, ismeretek és feltételezések egyike sem működik megfelelően, amikor siketek számára kell jogi területen tolmácsolni. Következésképpen az az állítás, miszerint az igazságszolgáltatás biztosítja az egyének jogainak védelmét, kétségbe vonható, ha a jogérvényesítés területén a siketek vagy hallássérültek hátrányban vannak halló társaikkal szemben.

A JUSTISIGNS megnevezi e probléma konkrét okait:
Nincs elég jelnyelvi tolmács, illetve szakmai helyzetük nem kielégítő, ami gátolja a siketeket és hallássérülteket abban, hogy a jogi eljárások során mindvégig maradéktalanul értesüljenek a számukra fontos információkról.
Az érdekeltek nincsenek kellően tisztában a tolmácsolás korlátaival, bármely nyelvkombinációról legyen is szó, mely korlátok fokozottan jelentkeznek abban az esetben, ha a nyelvi közvetítésre egy beszélt nyelv és egy jelnyelv között van szükség.
A jogi szakemberek nem ismerik eléggé a siketek és hallássérültek oktatási és kulturális hátterét, és ez számos kihívást eredményez a jogi tolmácsolás területén.

Ezek a megállapítások jól szemléltetik annak fontosságát, hogy jól képzett és felkészült jelnyelvi tolmácsok álljanak rendelkezésre a legkülönbözőbb jogi területeken.

Honlapunkon leírással szolgálunk a jelnyelvi konferenciatolmácsolásról és a közszolgálati célú (hatóságoknál, iskolákban, kórházakban stb. végzett) jelnyelvi tolmácsolásról is.