Jogszabályok
Az Európai Unió és intézményei többnyelvűségét az 1/58 tanácsi rendelet garantálja, melynek 1. cikke megnevezi az EU hivatalos nyelveit (az egyes tagállamok hivatalos nyelvei számítanak az EU hivatalos nyelveinek). Eredetileg, amikor az EU még Európai Gazdasági Közösség volt, a felsorolásban csupán négy nyelv szerepelt. Azóta minden egyes bővítéssel újabb és újabb nyelvek kerültek a hivatalos nyelvek közé:
„Az Unió intézményeinek hivatalos nyelvei és munkanyelvei: az angol, a bolgár, a cseh, a dán, az észt, a finn, a francia, a görög, a holland, a horvát, az ír, a lengyel, a lett, a litván, a magyar, a máltai, az olasz, a német, a portugál, a román, a spanyol, a svéd, a szlovák és a szlovén.”
Általánosságban elmondható, hogy a nyelvi sokszínűség tisztelete az EU egyik alapvető értéke, ahogy az egyén tisztelete és a más kultúrákkal szembeni nyitottság is az. Ezt az Európai Unióról szóló szerződés preambuluma rögzíti, amely így fogalmaz: „ösztönzést merítve Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, és [...] megerősítve elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok [...] tiszteletben tartása mellett”. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogok tiszteletben tartásának és a megkülönböztetésmentességnek, míg a 3. cikk rögzíti, hogy „az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét”.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája – amelyet 2000-ben fogadtak el és a Lisszaboni Szerződéssel vált jogilag kötelező erejűvé – tiltja a nyelv alapján történő megkülönböztetést (21. cikk), és előírja az Unió számára a nyelvi sokféleség tiszteletben tartását (22. cikk).
Az ENSZ-nek hat munkanyelve van: az angol, az arab, a francia, a kínai, a spanyol és az orosz.
Az ENSZ többnyelvűségi politikája
Az IAMDLAP* szervezetei továbbá nyilatkozatot fogadtak el a többnyelvűségről; ez az ún. bécsi nyilatkozat.
A konferenciatolmácsolásokról készített felvételeket a nemzetközi szerzői jog és szellemitulajdon-jog védi. A szerzők érdekeinek védelmét a Berni Egyezmény garantálja. Az egyezmény értelmében a fordítás az eredeti művel azonos védelemben részesül, és a szerzői jogok a fordítókat is maradéktalanul megilletik. Ha egy elhangzott konferenciatolmácsolást valamilyen adathordozóra rögzítenek, a Berni Egyezmény értelmében az így rögzített anyag fordításnak minősül, és a szerzőt az egyezményben rögzített kizárólagos jogok illetik meg. (Forrás: AIIC)
* A nyelvhasználati szabályokkal, valamint a dokumentumok és kiadványok nyelvi aspektusaival foglalkozó éves találkozó (International Annual Meeting on Language Arrangements, Documentation and Publications, IAMLADP) az ENSZ égisze alatt működő, de az európai intézményeket is magába foglaló nemzetközi fórum és hálózat, amely a konferencia- vagy nyelvi szolgáltatásokat nyújtó szakembereket foglalkoztató nemzetközi szervezetek vezetőit tömöríti.
Szakmai előírások és etikai szabályok
A nemzetközi szervezetek (ideértve az uniós intézményeket is) szigorú akkreditációs eljárásokkal garantálják az állományban lévő és szabadúszó tolmácsaik munkájának színvonalát.
Munkaerő-felvétel az EU intézményeinél
Munkaerő-felvétel az ENSZ intézményeinél
A Tolmácsolási Főigazgatóság egyezményben rögzítette az állandó és az ideiglenes tolmácsalkalmazottak munkakörülményeit.
A szabadúszó tolmácsokra külön megállapodás vonatkozik.
A tolmácsolás számos szempontjára szakmai előírások és etikai szabályok vonatkoznak, többek között az alábbiak (részlet a Tolmácsolási Főigazgatóság etikai kódexéből):
1) Csapatmunka: A tolmácsok egyéni teljesítménye csak akkor lehet kiváló, ha a csapat minden tagja jó munkát végez és összefogásra törekszik, a kabinban együtt dolgozó néhány tolmácstól kezdve a nagyobb munkacsoportok tagjaiig bezárólag. A munkatársainkkal, a feletteseinkkel és az ügyfeleinkkel kialakított kapcsolat a tiszteletre és az előzékenységre épül. Nem csupán az egyént, hanem annak idejét és terét is tiszteletben tartjuk.
2) Segítségnyújtás: A tolmácsok közötti segítségnyújtás rendkívül fontos, és magas fokú hozzáértést igényel. Tolmácsként pontosan kell tudnunk ugyanis, hogy mikor és hogyan nyújtsunk segítséget. Ügyelnünk kell továbbá arra, hogy ne erőltessük azt, és nem szabad megsértődniük, ha kollégánk visszautasítja a felajánlott segítséget, mert nem látja éppen szükségét. Előfordulhat, hogy már az is segítség, ha tolmácskollégánk tudja: számíthat ránk. Ennek megfelelően érdemes tudatni munkatársainkkal, hogy mi magunk milyen segítséget szeretnénk kapni, különösen ha úgy érezzük, hogy a kapott segítség nem megfelelő.
3) Relé: A más nyelvi kabinokban ülő kollégák tiszteletét a relégomb vagy a B. csatorna megfelelő használatával fejezzük ki: a retúrtolmácsolás elvégzése után kikapcsoljuk a relégombot, hogy felszabadítsuk a csatornát az A. nyelvi kabin részére (azaz nem „lopjuk” el a csatornát attól a kabintól, amelyik az utánunk következő relétolmácsolást végzi).
4) Értekezletek előkészítése: A tolmácsok egyik legfontosabb feladata, hogy alaposan és rendszeresen felkészüljenek a tolmácsolandó megbeszélésekre. Minél többet tudunk az adott megbeszélés témájáról, hátteréről és terminológiájáról, annál jobban tudunk tolmácsolni. Az alapos felkészülés időt és energiát vesz igénybe, ennek ellenére elengedhetetlen ahhoz, hogy célunkat elérjük, azaz, hogy jó minőségű munkát végezzünk.
A megbeszélések témája egyre specializáltabb és technikailag egyre összetettebb, ezért a felkészülés néha önmagában is kihívást jelent. Ennek ellenére mindenképpen megéri jól felkészülni – ezzel is erősíthetjük jó hírnevünket.
5) Dokumentumok bizalmas jellege: A megbeszélések előtt elektronikusan szétosztott dokumentumok, illetve a kabinokban rendelkezésre álló nyomtatott dokumentumok tartalmát bizalmasan kell kezelni még akkor is, ha az adott dokumentum más körülmények között már nyilvánosságra került. A dokumentumok nem kerülhetnek sem a kabinon, sem az illetékesek körére kiterjedő védett elektronikus hálózatokon kívülre. A dokumentumokat csakis a tolmácsolás céljaira szabad lemásolni vagy terjeszteni, és mindvégig a szükséges ismeret elvét kell alkalmazni.
Tolmácsok professzionális viselkedése a kabinban (kisfilm)
A Konferenciatolmácsok Nemzetközi Szövetsége (AIIC) garantálja a szakmai minőséget és standardokat, ideértve a munkafeltételeket is. A szövetségbe való felvétel szakértői értékelés és ajánlás útján történik. A szövetség tagjai vállalják, hogy tiszteletben tartják a szövetség szigorú szakmai előírásait és etikai szabályait.
ISO-szabványok a tolmácsolásra vonatkozóan
A Tolmácsolási Főigazgatóság közreműködött a tolmácsolásra vonatkozó szabványok kidolgozásában, kivéve a közösségi tolmácsolást (13611), amelyet még a főigazgatóság közreműködése előtt fogadtak el. Az ISO megbeszélésein megfigyelői státusszal veszünk részt (mivel szavazni csak a tagországok küldöttei tudnak), ami azt jelenti, hogy képviselőink felszólalhatnak és befolyásolhatják a döntéshozatalt.
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet jelenleg tárgyalja a konferenciatolmácsolás speciális szabványait; a megbeszéléseken a Tolmácsolási Főigazgatóság is részt vesz.
A tolmácsolási szolgálatok általános ISO-szabványa: ISO 188841: Tolmácsolási szolgálatok – általános követelmények és ajánlások
A Tolmácsolási Főigazgatóság gondosan ügyel az ISO-szabványok betartására (noha az uniós intézményeknek nem kell megfelelniük semmilyen tanúsítási rendszernek).
Technikai szabványok
A Tolmácsolási Főigazgatóság közreműködik a szakmára vonatkozó korszerű technikai előírások (pl. ISO-szabványok) kidolgozásán, és ezen előírások szerint jár el.